Lost property / Elveszett…

What am I doing in Zimbabwe? And why Zimbabwe? Long story again, but I want to share everything with you.

Hogy mit keresek Zimbabweban? És miért épp Zimbabwe? Hát ez hosszú történet megint, de szeretnék mindent megosztani veletek.

Bogi and me booked the flights (as I remember) last November. I knew I was gonna stay in Africa for 4 weeks, but didn’t have a clue what I was going to do or where to go and what to see. One of my thoughts was doing some voluntary work, but that was quite expensive for the remaining 2 weeks. Other thought was going back to India, and visit the South part of the country, but my passport expired in January and I wasn’t sure whether I get the new visa on time or not.

Bogi és én (ha jól emlékszem) még tavaly novemberben foglaltuk le a járatokat. Tudtam, hogy 4 hétig fogok Afrikában maradni, de fogalmam sem volt, hogy mit fogok csinálni vagy hogóva megyek vagy mit nézzek meg. Az egyik ötletem az volt, hogy önkéntes munkára jelentkezem, de a fennmaradó 2 hétre ez elég drága lett volna. Másik ötlet volt, hogy visszamegyek Indiába, és meglátogatom az ország déli részét is, de sajnos az útelvelem januárban lejárt, így nem voltam biztos, hogy a vízum majd időben megérkezik-e.

It was Christmas day, when my (ex) boss, Vicki invited me for a drink after work and asked me about my plans. Well, that was all I could say. She said she had relatives in Zimbabwe and contacted them, asked them where I was safe to travel on my own in Africa. A few weeks passed on and guess what? I had an invitation to Harare, Zimbabwe’s capital city to Nick’s house (Vicki’s cousin) for that 2 weeks. I just didn’t believe how lucky I was! So this is how it started.

Karácsony napja volt, amikor a (volt ) főnököm, Vicki meghívott egy pohár italra munka után és a terveimről kérdezgetett. Hát a fentiekben leírtakon kívül mást nem tudtam mondani. Vicki mondta, hogy vannak rokonai Zimbabwéban, és felvette velük a kapcsolatot, hogy megkérdezze vajon merre biztonságos egy egyedül utazó nőnek turistáskodni Afrikában. Néhány hét telt el, és találd ki mi történt! Kaptam egy meghívást Hararéba, Zimbabwe fővárosába Nick-ékhez (Vicki unokatesója) arra a 2 hétre. Szinte el sem hittem, hogy milyen nagy szerencse ért! Hát így kezdődött az egész.

I arrived to Hahare on a Sunday morning. Sorted out my visa on arrival and when I went to collect my backpack… it wasn’t there. All the other passengers had left, but I was stubbornly standing by the baggage reclaim belt, which was going around like a carousel. It was empty… Well, another challenge for me. Reported it and then I was told to wait…It might come with the following flight. Gavin, Nick’s brother came to the airport to pick me up and took me to Nick’s house where I have been staying. I had the most friendliest welcome by everybody (Nick, Gina, Alec, Gavin, Julie, Nana and Dada), I just wished Vicki was here with me too.🙂 Had some delicious supper and wine, a nice chat and I went to bed. I was tired (slept at the airport on the previous night) and annoyed by the fact my bag was still in Nairobi… actually… I wasn’t sure about that… I wanted to stay positive and not to think about “what I am going to do without any clothes, proper shoes, etc. in the following 2 weeks”. But I didn’t sleep well…

Vasárnap délelőtt volt, amikor megérkeztem Hararéba. Elintéztem a vízumot ahogy megérkekztem, és mentem, hogy összeszedjem a hátizsákomat… de nem volt ott. Már az összes többi utas elment, de én makacsul vártam a poggyászkiadó futószalag mellett, ami úgy ment körbe, mint egy körhinta. De üresen… Hát, még egy kihívással néztem szembe. Jelentettem az irodába, de csak azt mondták, hogy várjak… Hátha a következő járattal jön majd. Gavin, Nick testvére jött értem a reptérre, ő vitt el Nick-ékhez, ahol most is vagyok. Mindenki nagyon barátságosan üdvözölt (Nick, Gina, Alec, Gavin, Julie, Nana és Dada), de azt kívántam bárcsak Vicki is ott lett volna velem. Ettünk fincsi vacsorát, meg ittam egy kis bort is🙂 kicsit beszélgettünk még, aztán elmentem aludni. Fáradt voltam (mert az előző éjjelt a reptéren töltöttem) és bosszús, mert a táskám még mindig Nairobiban volt… tulajdonképpen… nem is voltam ebben olyan biztos… Pozitív akartam maradni és nem gondolni rá, hogy „mit fogok csinálni a következő 2 hétben a ruháim és normális cipő, stb. nélkül”. De nem aludtam valami jól…

A few photos of Nick’s beautiful house: / Néhány fotó Nickék gyönyörű házáról:

20140310_16482220140310_16483320140310_16484620140310_16511220140310_16511620140310_165124

This entry was posted in Feelings / Érzések, Story, with photos / fotókkal, zimbabwe and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s